KISOSZ Veszprém - Hírlevél

 

Tisztelt Vállalkozó!


A Kereskedők és Vállalkozók Veszprém Megyei Képviselete – KISOSZ szolgáltatásként vezeti be, hogy aktuális hírekről, lehetőségekről tájékoztatja Önöket, csupán arra kérve, hogy ismerős társaiknak, más cégekhez az információkat juttassák el.

1. Megbízható, átlagos, kockázatos. Ilyen jelzőket kapnak a vállalkozások a NAV-tól
A törvényjavaslat szerint 2016 I. negyedévétől három kategóriába sorolják a cégeket. Lesznek megbízható, átlagos, illetve kockázatos társaságok.
A megbízható kategória elég szűk körre fog vonatkozni. Egy ilyen cég legalább 3 éve működik. Az elmúlt 5 évben nem volt 3 százaléknál, illetve 500 ezer forintnál nagyobb adótartozása. 5 éve az adószámát sem függesztették fel. És a jutalom ezért: ezeknek a cégeknek gyorsabban fog dolgozni a NAV, kisebb szankciót kapnak, és az áfavisszatérítési határideje a jelenlegi 70 helyett 45 nap lesz.
Az átlagos kategória lényege, hogy ide sorolják majd a nem megbízható és nem kockázatos cégeket.
A kockázatos cégek azok lesznek, amelyek felkerültek a 100 millió forintnál nagyobb adótartozással rendelkező, nagy adótartozók listájára. Vagy a feketefoglalkoztatók listájára. Vagy például üzletbezárással büntették őket a kereskedelemben. Az ezzel járó hátrány: ezek a cégek semmilyen előnyt nem fognak élvezni.
(Forrás: Kereskedelmi Élet)


2. Diétás szakács (OKJ száma 35 811 03) indul.

Még most is jelentkezhet!
A beiratkozás helye: 8200 Veszprém, Szeglethy utca 7. II. emelet oktatóterem (KISOSZ Székház)
A beiratkozás időpontja: 2015. december 9. (szerda) 14,30 óra.
A beiratkozásra az alábbiakat, kérjük, hozza magával:
a) szakács végzettségét igazoló okmányokat eredetiben és fénymásolatban,
b) személyi igazolványát,
c) TAJ szám kártyáját,
d) eü kiskönyvét
e) igazolást, hogy kettő éve szakács munkakörben dolgozik.
A beiratkozáskor kerül sor a Felnőttképzési szerződés megkötésére.
Emlékeztető: Vendégkörben egyre gyakoribb a cukorbeteg, epebeteg, szív és keringési beteg, daganatos beteg, liszt érzékeny, magas vérnyomásban szenvedő, időskorú, vagy gyerek – akiknek speciálisabb étrendre, menü sorra van szüksége.
Hogy ne kelljen külön dietetikust foglalkoztatnia Diétás szakács (OKJ száma 35 811 03) képzésünket ajánljuk, azon szakácsainak, akik legalább kettő éve a szakmában dolgoznak. Részletek a honlapon.

3. A jövőben minden cégnek elektronikusan kell megküldenie a beszámolóját, amelyik társaság ezt felszólításra is elmulasztja, 300 ezer forint mulasztási bírságot fizet.
A jövőben minden cégnek elektronikusan kell megküldenie a beszámolóját a céginformációs szolgálat részére, amelyik társaság ezt felszólításra is elmulasztja, 300 ezer forint mulasztási bírságot fizet - egyebek mellett ezt tartalmazza a cégeljárási törvény módosítási tervezete, amely kedden került fel a kormány honlapjára.

A kezdő cégek mulasztási bírsága viszont csak 100 ezer forint, továbbá ennyi a bírság akkor is, ha bármely cég a mulasztást megelőző két üzleti évben szabályszerűen és határidőben nyújtotta be a beszámolóját. A mulasztási bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül és a mérséklésének nincs helye.

A céginformációs szolgálat úgy értesül a beszámoló beküldésének az elmaradásáról, hogy az állami adóhatóság minden üzleti év végén átadja a céginformációs szolgálat részére azon cégek nevét, cégjegyzékszámát és adószámát, amelyek - a számviteli törvény rendelkezései alapján - a beszámolójuk letétbe helyezésére és közzétételére kötelezettek.

Amennyiben egy cég felszólításra sem küldi be a beszámolóját, akkor a céginformációs szolgálat a cégbíróságnál kezdeményezi a társaság megszüntetését.

A céginformációs szolgálat honlapján a közzététel céljából megküldött beszámolók ingyenesen megismerhetők bárki számára.

A jelenlegi törvényből kikerül az az előírás, hogy az elektronikus beszámolót a céginformációs szolgálat továbbítja - az érkezést követően haladéktalanul - az állami adóhatóság részére.
(Forrás:MTI)

4. Plasztikkártya váltja az Erzsébet-utalványokat
Erzsébet-utalvány Plusz elektronikus kártyán egyszerre kezelhető az étkezési, az ajándék, az iskolai, a kultúra, a sport, valamint a gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány is. A kártya zsebei megfelelnek a papíron kibocsátott Erzsébet-utalványok típusainak, így az egyes zsebek felhasználhatósági köre azonos a papíralapú utalványokéval.

5. Csökkennek az adminisztrációs terhek a módosuló értékhatárok miatt
Mindenképpen pozitívan érintik a kis- és középvállalkozásokat – tehát a magyar cégek 90 százalékát – a 2016. január 1.-től hatályos új számviteli törvény változásai, hiszen az értékhatár-módosításoknak köszönhetően csökkennek majd az adminisztrációs terheik, írja a LeitnerLeitner adótanácsadó cég szakmai blogja.
Az új szabályozást érdemes már most alaposan átnézni, hiszen a negatív eredménytartalékkal rendelkező cégek nem tudnak majd osztalékot fizetni a 2016. év adózott eredményéből, figyelmeztet a szakértő, Siklós Márta.
Kiket igen és kiket nem érint a törvény?
A törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a gazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek, ugyanakkor a változások nem érinti az egyéni vállalkozókat, EVA, KATA, KIVA szerinti adózókat sem.

Értékhatár-változások a beszámolók típusai szerint
Az új szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy jelentősen emelkednek a beszámolótípusokra vonatkozó értékhatárok. A módosításoknak köszönhetően számos vállalat kedvezőbb feltételekkel és kevesebb adminisztrációval készítheti el az éves beszámolóját.
A gyakorlatban az értékhatár növekedésekkel egyszerűsödik a vállalkozások jelentős részének a beszámoló-készítési kötelezettsége.
Lesznek, akik eddig pl. konszolidált beszámolót készítettek (jellemzően vállalatcsoportok), de a továbbiakban erre nem lesz szükségük. A magyarországi vállalkozói szerkezetet figyelembe véve a vállalkozások legalább 90 százaléka bele fog férni az éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló kategóriákba.
Az osztalékfizetést érintő változás
További fontos változás, hogy megszűnik a mérleg szerinti eredmény kategóriája a beszámolóban. Az osztalék forrása 2016-tól az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék lesz. Tehát a 2017-es üzleti évben a 2016-os adózott eredmény és a szabad eredménytartalék összege lehet a kivehető osztalék maximális értéke. Az előbb ismertetett változás azért fontos, mert az osztalék kifizetése és könyvelése így merőben megváltozik.
Az eddigi szabályozás szerint az éves beszámoló elkészítése és elfogadása után a cégek a taggyűlésen vagy közgyűlésen döntöttek az osztalék mértékéről. A döntés megszületése után a beszámolót még egyszer el kellett készíteni, hiszen vissza kellett könyvelni még a tárgyévre az osztalék mértékét. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a 2014-es beszámolóba a 2015. májusi döntések utólag kerültek be.
2016-tól az osztalékról meghozott döntést nem lehet majd visszakönyvelni, tehát a 2017 májusában meghozott döntés az adott évben, azaz 2017-ben kerül majd be a cégek könyvelésébe.
A vállalkozásoknak ezután negatív eredménytartalék esetén nem lesz lehetőségük osztalékfizetésre, csak akkor, ha a pozitív adózott eredmény összege meghaladja a negatív eredménytartalék értékét. Ezért már az előző év végén meg kell nézniük a vállalkozásoknak, hogy a belső tőkeszerkezet lehetővé teszi-e az osztalék kifizetését, az eredménytartalék sort pedig érdemes az osztalékfizetési döntést megelőzően rendezni, amennyiben arra szükség van. Ha a cégeknek van miből ezt megtenni, pl. van tőketartalék, akkor azt még az üzleti év zárása előtt át kell vezetnie a vállalkozásoknak a negatív eredménytartalék ellentételezésére.
Ehhez azonban az szükséges, hogy a tulajdonosok az eredménytartalék rendezéséről még a fordulónap előtt határozatot hozzanak. Ha ezt nem teszik meg, akkor nem áll fent az osztalékfizetés feltétele és nincs lehetőség osztalékfizetésre.
Az értékhatár módosulásokon túli jelentős változások 2016-tól
o Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének (a mérleghez és az eredmény kimutatáshoz fűzött szöveges magyarázat) adattartalma csökken, a törvény pontosan meghatározza a minimális információtartalmát. Így kevesebb, de kötött adminisztrációs kötelezettségre számíthatnak azok a vállalkozások, amelyek ezt a beszámolóformát választják.
o A megemelkedett értékhatár alapján készülő éves beszámolók és konszolidált éves beszámolók kiegészítő mellékletének és az üzleti jelentésnek az adattartalma viszont kibővül. Ez többletadminisztrációt okoz a nagyobb vállalkozásoknak, azonban több információhoz juthatnak majd a piaci szereplők és befektetők.
o Megszűnik az eredmény-kimutatás kétoldalas formátuma, mely korábban sem volt népszerű a vállalkozások körében.
o Megszűnnek a rendkívüli tétel kategóriák a beszámolóban. Azokat az eseményeket, amelyek eddig a rendkívüli bevétel és rendkívüli kiadás kategóriákban kellett elszámolni, mostantól vagy egyéb bevétel-egyéb ráfordítások között vagy pedig a pénzügyi bevételek-pénzügyi ráfordítások között kell. A változtatásra azért volt szükség, mert a nemzetközi környezetben ez a fogalom nem létezik.
o Fogalmi változtatások miatt új mérleg- és eredménykimutatás-sorok kerülnek a beszámolókba. Például megjelenik a jelentős tulajdoni részesedés fogalma, de a más vállalkozásokba való befektetéseket is új soron kell majd megjeleníteni. A mélyebb tagolás az éves illetve a konszolidált beszámoló szintjén főként a nagyvállalatokat érinti majd.
Változásokkal kapcsolatos kötelező teendők
A 2015-ös évet még a régi szabályok szerint kell zárni, azonban az adatokat a 2016-os üzleti évről szóló beszámolóban is fel kell majd tüntetni. Az összehasonlíthatóság érdekében a 2015-ös adatokat át kell majd forgatni, annak érdekében, hogy a 2016-os adatokkal összevethetőek legyenek, tanácsolja a szakértő.
(Forrás: Kereskedelmi Élet)

6. Kft-k: vészesen közeleg a határidő
A Ptk. hatálybalépésekor bejegyzett vagy a bejegyzés alatt álló kft-k legkésőbb 2016. március 15.-éig kötelesek a törzstőkéjüket megemelni vagy átalakulni, egyesülni, azzal a kitétellel, hogy a tőkeemelésről az új Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával határozhatnak.
Az új Ptk értelmében a hatályba lépéskor már működő vagy bejegyzés /változásbejegyzés alatt álló azon korlátolt felelősségű társaságok, amelyek jegyzett tőkéje nem éri el a 3 millió forintot, kötelesek a 3 millió forintos tőkeminimumra a törzstőkéjüket felemelni. A Ptk. szerint az első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a gazdasági társaság ezt a tőkepótlást elvégezni. Erre 2016. március 15. napjáig van idejük az érintett korlátolt felelősségű társaságoknak, az erre vonatkozó tulajdonosi döntést legkésőbb eddig az időpontig kell meghozniuk.
Ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a társaság tagjai a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről.
A tőkeemelésről, átalakulásról vagy egyesülésről való döntésig a társaságnak a Gt. rendelkezéseit kell alkalmaznia, a társasági szerződés módosításáról nem határozhat.
Az új Ptk. változtatott a pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítésére vonatkozó szabályokon is. Egyrészről a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig nem köteles a tag a pénzbeli hozzájárulásának legalább felét a társaság rendelkezésére bocsátani, másrészről a meg nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulásra a társasági szerződésben a nyilvántartásba vételtől számított 1 évnél hosszabb határidő is megszabható. Ezekben az esetekben két garanciális szabály biztosítja a hitelezői érdekek védelmét: a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok vagyoni hozzájárulásával együtt el nem éri a törzstőke mértékét, és a tagok kötelesek helytállni a még nem teljesített vagyoni hozzájárulásuk erejéig a társaság tartozásaiért.
(Forrás: Kereskedelmi Élet)

Tisztelt Vállalkozó!
Engedje meg, hogy valamennyi munkatársának, családtagjának és Önnek szép ünnepeket és eredményekben gazdag boldog új évet kívánjak magam és munkatársaim nevében.

KISOSZ

Vágó Péter
elnök


Amennyiben törölni kívánja magát a szolgáltatásról, kérjük kattintson a következő linkre: Leiratkozás

Üdvözlettel:
KISOSZ Veszprém
www.kisosz.net