KISOSZ Veszprém - Hírlevél

Tisztelt Vállalkozó!


A Kereskedők és Vállalkozók Veszprém Megyei Képviselete – KISOSZ szolgáltatásként vezeti be, hogy aktuális hírekről, lehetőségekről tájékoztatja Önöket, csupán arra kérve, hogy ismerős társaiknak, más cégekhez az információkat juttassák el.

1. Megbízható, átlagos, kockázatos. Ilyen jelzőket kapnak a vállalkozások a NAV-tól
A törvényjavaslat szerint 2016 I. negyedévétől három kategóriába sorolják a cégeket. Lesznek megbízható, átlagos, illetve kockázatos társaságok.
A megbízható kategória elég szűk körre fog vonatkozni. Egy ilyen cég legalább 3 éve működik. Az elmúlt 5 évben nem volt 3 százaléknál, illetve 500 ezer forintnál nagyobb adótartozása. 5 éve az adószámát sem függesztették fel. És a jutalom ezért: ezeknek a cégeknek gyorsabban fog dolgozni a NAV, kisebb szankciót kapnak, és az áfavisszatérítési határideje a jelenlegi 70 helyett 45 nap lesz.
Az átlagos kategória lényege, hogy ide sorolják majd a nem megbízható és nem kockázatos cégeket.
A kockázatos cégek azok lesznek, amelyek felkerültek a 100 millió forintnál nagyobb adótartozással rendelkező, nagy adótartozók listájára. Vagy a feketefoglalkoztatók listájára. Vagy például üzletbezárással büntették őket a kereskedelemben. Az ezzel járó hátrány: ezek a cégek semmilyen előnyt nem fognak élvezni.
(Forrás: Kereskedelmi Élet)


2. Diétás szakács (OKJ száma 35 811 03) indul.
Még most is jelentkezhet!
A beiratkozás helye: 8200 Veszprém, Szeglethy utca 7. II. emelet oktatóterem (KISOSZ Székház)
A beiratkozás időpontja: 2015. december 9. (szerda) 14,30 óra.
A beiratkozásra az alábbiakat, kérjük, hozza magával:
a) szakács végzettségét igazoló okmányokat eredetiben és fénymásolatban,
b) személyi igazolványát,
c) TAJ szám kártyáját,
d) eü kiskönyvét
e) igazolást, hogy kettő éve szakács munkakörben dolgozik.
A beiratkozáskor kerül sor a Felnőttképzési szerződés megkötésére.
Emlékeztető: Vendégkörben egyre gyakoribb a cukorbeteg, epebeteg, szív és keringési beteg, daganatos beteg, liszt érzékeny, magas vérnyomásban szenvedő, időskorú, vagy gyerek – akiknek speciálisabb étrendre, menü sorra van szüksége.
Hogy ne kelljen külön dietetikust foglalkoztatnia Diétás szakács (OKJ száma 35 811 03) képzésünket ajánljuk, azon szakácsainak, akik legalább kettő éve a szakmában dolgoznak. Részletek a honlapon.

3. A jövőben minden cégnek elektronikusan kell megküldenie a beszámolóját, amelyik társaság ezt felszólításra is elmulasztja, 300 ezer forint mulasztási bírságot fizet.
A jövőben minden cégnek elektronikusan kell megküldenie a beszámolóját a céginformációs szolgálat részére, amelyik társaság ezt felszólításra is elmulasztja, 300 ezer forint mulasztási bírságot fizet - egyebek mellett ezt tartalmazza a cégeljárási törvény módosítási tervezete, amely kedden került fel a kormány honlapjára.

A kezdő cégek mulasztási bírsága viszont csak 100 ezer forint, továbbá ennyi a bírság akkor is, ha bármely cég a mulasztást megelőző két üzleti évben szabályszerűen és határidőben nyújtotta be a beszámolóját. A mulasztási bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül és a mérséklésének nincs helye.

A céginformációs szolgálat úgy értesül a beszámoló beküldésének az elmaradásáról, hogy az állami adóhatóság minden üzleti év végén átadja a céginformációs szolgálat részére azon cégek nevét, cégjegyzékszámát és adószámát, amelyek - a számviteli törvény rendelkezései alapján - a beszámolójuk letétbe helyezésére és közzétételére kötelezettek.

Amennyiben egy cég felszólításra sem küldi be a beszámolóját, akkor a céginformációs szolgálat a cégbíróságnál kezdeményezi a társaság megszüntetését.

A céginformációs szolgálat honlapján a közzététel céljából megküldött beszámolók ingyenesen megismerhetők bárki számára.

A jelenlegi törvényből kikerül az az előírás, hogy az elektronikus beszámolót a céginformációs szolgálat továbbítja - az érkezést követően haladéktalanul - az állami adóhatóság részére.
(Forrás:MTI)

4. Plasztikkártya váltja az Erzsébet-utalványokat
Erzsébet-utalvány Plusz elektronikus kártyán egyszerre kezelhető az étkezési, az ajándék, az iskolai, a kultúra, a sport, valamint a gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány is. A kártya zsebei megfelelnek a papíron kibocsátott Erzsébet-utalványok típusainak, így az egyes zsebek felhasználhatósági köre azonos a papíralapú utalványokéval.

5. Csökkennek az adminisztrációs terhek a módosuló értékhatárok miatt
Mindenképpen pozitívan érintik a kis- és középvállalkozásokat – tehát a magyar cégek 90 százalékát – a 2016. január 1.-től hatályos új számviteli törvény változásai, hiszen az értékhatár-módosításoknak köszönhetően csökkennek majd az adminisztrációs terheik, írja a LeitnerLeitner adótanácsadó cég szakmai blogja.
Az új szabályozást érdemes már most alaposan átnézni, hiszen a negatív eredménytartalékkal rendelkező cégek nem tudnak majd osztalékot fizetni a 2016. év adózott eredményéből, figyelmeztet a szakértő, Siklós Márta.
Kiket igen és kiket nem érint a törvény?
A törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a gazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek, ugyanakkor a változások nem érinti az egyéni vállalkozókat, EVA, KATA, KIVA szerinti adózókat sem.

Értékhatár-változások a beszámolók típusai szerint
Az új szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy jelentősen emelkednek a beszámolótípusokra vonatkozó értékhatárok. A módosításoknak köszönhetően számos vállalat kedvezőbb feltételekkel és kevesebb adminisztrációval készítheti el az éves beszámolóját.
A gyakorlatban az értékhatár növekedésekkel egyszerűsödik a vállalkozások jelentős részének a beszámoló-készítési kötelezettsége.
Lesznek, akik eddig pl. konszolidált beszámolót készítettek (jellemzően vállalatcsoportok), de a továbbiakban erre nem lesz szükségük. A magyarországi vállalkozói szerkezetet figyelembe véve a vállalkozások legalább 90 százaléka bele fog férni az éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló kategóriákba.
Az osztalékfizetést érintő változás
További fontos változás, hogy megszűnik a mérleg szerinti eredmény kategóriája a beszámolóban. Az osztalék forrása 2016-tól az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék lesz. Tehát a 2017-es üzleti évben a 2016-os adózott eredmény és a szabad eredménytartalék összege lehet a kivehető osztalék maximális értéke. Az előbb ismertetett változás azért fontos, mert az osztalék kifizetése és könyvelése így merőben megváltozik.
Az eddigi szabályozás szerint az éves beszámoló elkészítése és elfogadása után a cégek a taggyűlésen vagy közgyűlésen döntöttek az osztalék mértékéről. A döntés megszületése után a beszámolót még egyszer el kellett készíteni, hiszen vissza kellett könyvelni még a tárgyévre az osztalék mértékét. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a 2014-es beszámolóba a 2015. májusi döntések utólag kerültek be.
2016-tól az osztalékról meghozott döntést nem lehet majd visszakönyvelni, tehát a 2017 májusában meghozott döntés az adott évben, azaz 2017-ben kerül majd be a cégek könyvelésébe.
A vállalkozásoknak ezután negatív eredménytartalék esetén nem lesz lehetőségük osztalékfizetésre, csak akkor, ha a pozitív adózott eredmény összege meghaladja a negatív eredménytartalék értékét. Ezért már az előző év végén meg kell nézniük a vállalkozásoknak, hogy a belső tőkeszerkezet lehetővé teszi-e az osztalék kifizetését, az eredménytartalék sort pedig érdemes az osztalékfizetési döntést megelőzően rendezni, amennyiben arra szükség van. Ha a cégeknek van miből ezt megtenni, pl. van tőketartalék, akkor azt még az üzleti év zárása előtt át kell vezetnie a vállalkozásoknak a negatív eredménytartalék ellentételezésére.
Ehhez azonban az szükséges, hogy a tulajdonosok az eredménytartalék rendezéséről még a fordulónap előtt határozatot hozzanak. Ha ezt nem teszik meg, akkor nem áll fent az osztalékfizetés feltétele és nincs lehetőség osztalékfizetésre.
Az értékhatár módosulásokon túli jelentős változások 2016-tól
o Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének (a mérleghez és az eredmény kimutatáshoz fűzött szöveges magyarázat) adattartalma csökken, a törvény pontosan meghatározza a minimális információtartalmát. Így kevesebb, de kötött adminisztrációs kötelezettségre számíthatnak azok a vállalkozások, amelyek ezt a beszámolóformát választják.
o A megemelkedett értékhatár alapján készülő éves beszámolók és konszolidált éves beszámolók kiegészítő mellékletének és az üzleti jelentésnek az adattartalma viszont kibővül. Ez többletadminisztrációt okoz a nagyobb vállalkozásoknak, azonban több információhoz juthatnak majd a piaci szereplők és befektetők.
o Megszűnik az eredmény-kimutatás kétoldalas formátuma, mely korábban sem volt népszerű a vállalkozások körében.
o Megszűnnek a rendkívüli tétel kategóriák a beszámolóban. Azokat az eseményeket, amelyek eddig a rendkívüli bevétel és rendkívüli kiadás kategóriákban kellett elszámolni, mostantól vagy egyéb bevétel-egyéb ráfordítások között vagy pedig a pénzügyi bevételek-pénzügyi ráfordítások között kell. A változtatásra azért volt szükség, mert a nemzetközi környezetben ez a fogalom nem létezik.
o Fogalmi változtatások miatt új mérleg- és eredménykimutatás-sorok kerülnek a beszámolókba. Például megjelenik a jelentős tulajdoni részesedés fogalma, de a más vállalkozásokba való befektetéseket is új soron kell majd megjeleníteni. A mélyebb tagolás az éves illetve a konszolidált beszámoló szintjén főként a nagyvállalatokat érinti majd.
Változásokkal kapcsolatos kötelező teendők
A 2015-ös évet még a régi szabályok szerint kell zárni, azonban az adatokat a 2016-os üzleti évről szóló beszámolóban is fel kell majd tüntetni. Az összehasonlíthatóság érdekében a 2015-ös adatokat át kell majd forgatni, annak érdekében, hogy a 2016-os adatokkal összevethetőek legyenek, tanácsolja a szakértő.
(Forrás: Kereskedelmi Élet)

6. Kft-k: vészesen közeleg a határidő
A Ptk. hatálybalépésekor bejegyzett vagy a bejegyzés alatt álló kft-k legkésőbb 2016. március 15.-éig kötelesek a törzstőkéjüket megemelni vagy átalakulni, egyesülni, azzal a kitétellel, hogy a tőkeemelésről az új Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával határozhatnak.
Az új Ptk értelmében a hatályba lépéskor már működő vagy bejegyzés /változásbejegyzés alatt álló azon korlátolt felelősségű társaságok, amelyek jegyzett tőkéje nem éri el a 3 millió forintot, kötelesek a 3 millió forintos tőkeminimumra a törzstőkéjüket felemelni. A Ptk. szerint az első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a gazdasági társaság ezt a tőkepótlást elvégezni. Erre 2016. március 15. napjáig van idejük az érintett korlátolt felelősségű társaságoknak, az erre vonatkozó tulajdonosi döntést legkésőbb eddig az időpontig kell meghozniuk.
Ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a társaság tagjai a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről.
A tőkeemelésről, átalakulásról vagy egyesülésről való döntésig a társaságnak a Gt. rendelkezéseit kell alkalmaznia, a társasági szerződés módosításáról nem határozhat.
Az új Ptk. változtatott a pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítésére vonatkozó szabályokon is. Egyrészről a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig nem köteles a tag a pénzbeli hozzájárulásának legalább felét a társaság rendelkezésére bocsátani, másrészről a meg nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulásra a társasági szerződésben a nyilvántartásba vételtől számított 1 évnél hosszabb határidő is megszabható. Ezekben az esetekben két garanciális szabály biztosítja a hitelezői érdekek védelmét: a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok vagyoni hozzájárulásával együtt el nem éri a törzstőke mértékét, és a tagok kötelesek helytállni a még nem teljesített vagyoni hozzájárulásuk erejéig a társaság tartozásaiért.
(Forrás: Kereskedelmi Élet)

Tisztelt Vállalkozó!
Engedje meg, hogy valamennyi munkatársának, családtagjának és Önnek szép ünnepeket és eredményekben gazdag boldog új évet kívánjak magam és munkatársaim nevében.

KISOSZ
Vágó Péter
elnök